2012 tavaszi félévét
Svédországban egy kisvárosban töltöttem, ide jöttem ki Erasmus ösztöndíjjal 5
hónapra, hogy tanuljak a Linnaeus University-n. Kalmar, a város, ahol akkor voltam
és most is vagyok, Svédország délkeleti részén található a Balti-tenger partján,
Småland tartományban, amelyről azt érdemes tudni, hogy kedvenc lakberendezési
üzletünk, az Ikea hazája. Esbjerghez
hasonlóan kikötőváros, azonban körülbelül fele akkora, mint leendő dán
otthonom. Ettől függetlenül nagyon megkedveltem, és nem sokat unatkoztam/
unatkozom itt.
Svédország volt az álomdesztinációm,
a hely, ahova mindenképp el akartam jutni egyszer. Már a gimnázium alatt kerestem
cserelehetőségeket, de akkor még nem voltak megfelelőek a körülmények így nem
jutottam ki. Aztán másodéves koromban a Corvinuson megpályáztam az Erasmus
ösztöndíjat, ahol sajnos turizmusos lehetőség nem sok volt, viszont szerencsére
Svédországban épp akadt, melyek közül az egyik kifejezetten a Turizmus-vendéglátás
szakosok számára nyújtott cserelehetőséget. Hát meg is pályáztam, és el is
nyertem az ösztöndíjat így harmadéves koromban útnak indultam. Életem legjobb
élménye volt, sokat tanultam, utaztam, új embereket ismertem meg, szóval
minden, ami egy ilyen külföldi élményhez tartozik. Sajnos haza kellett menni
befejezni az egyetemet, de tudtam, hogy ide még vissza fogok térni. Nem is
kellett sokat várnom erre, hiszen kicsit több mint egy évvel az után, hogy
hazamentem ismét itt vagyok.
De mit is keresek én itt?
Tavaly volt egy
eseménymenedzsment kurzusunk, ahol volt egy csoportmunkánk, amelyben egy
választott eseményt kellett különböző szempontok szerint elemezni és bemutatni.
Az egyik svéd srácokból álló csoport a női futball Eb-t választotta, amelyet
2013-ban Svédország rendez, és a rendező városok között van Kalmar is. Már
ekkor felfigyeltem a dologra, és azóta figyeltem, hogy mikor hirdetik meg a
jelentkezést az önkéntesek számára. Először csak svédek jelentkezhettek, és emiatt kicsit csalódott voltam. De aztán Dávid ismét
megmentette a szituációt, hiszen egyszer csak küldte a linket, hogy nézzem
csak, lehet vesznek fel külföldieket is, jelentkezzünk! Hát így is tettünk,
mind a ketten. Ő Halmstadba, én meg Kalmarba. Aztán volt Skype interjú, ahol
kiderült, hogy az önkéntesek koordinátora Kalmarban az egyetem turizmus
tanszékének vezetője. Kicsi a világ. Így hát fel is vettek, hiszen elképesztően
cuki és szimpatikus voltam, nem beszélve arról, hogy ügyes és okos. :P Nyilván Dávidot is felvették, sőt neki még interjúznia sem kellett, mivel tavaly a férfi Eb-n is dolgozott már.
Ezután kezdődött a
szállásvadászat, ami meglepően hamar sikerrel járt, hiszen amint írtam a
korábbi kalmari turizmusos facebook csoportba, az egyik volt csoporttársam felkeresett,
hogy megkaphatom a szobáját. Hát ez a szoba egy kicsit jobb, mint amiben
cserediákként laktam, kezdve azzal, hogy körülbelül 2x akkora. Az a 12
négyzetméter nem volt épp lakosztály. :D
Így történt, hogy július 8-án
10:10-kor felszálltunk a Wizzair járatával Budapestről, és meg sem álltunk
Malmöig. Jól bejáratott útvonal, már harmadszor tettem meg csak ebbe az
irányba. Semmi extra nem történt út közben, azon kívül, hogy volt egy furán
viselkedő pasas a repülőn, aki eszembe juttatta tavaly júniusi hazatérésem
Svédországból, amikor 3 gyanús alakot leszállítottak a gépről. Ezen kívül a
vonaton Malmö és Kalmar között együtt utaztam egy rakás Roskilde fesztiválról (http://roskilde-festival.dk/) érkező
fiatallal. Együtt tudtam velük érezni, én is pont olyan fáradt lehettem, mint
ők, hiszen én az utazás előtti napon érkeztem haza a Volt fesztiválról. Szombat
éjszaka még Sopronban partyztam, reggel 9-re értem Szombathelyre, aludtam kb. 2
órát, pakoltam, majd a délután ötös vonattal mentem Pestre, ahol átpakoltam a
cuccomat a nagy bőröndbe, majd másnap reggel 6-kor keltem, hogy időben kiérjek
a reptérre. A nagy rohanás közepette sikerült az Intercity jegyemet 7.-e
helyett 8.-ára vennem…
Szóval hétfő este óta vagyok
ismét itt Kalmarban. Azóta a mai nap kivételével minden nap az arénában voltam, többnyire
dolgoztam. Elvileg az adminisztráción, de gyakorlatilag már voltam takarítónő,
alakítottam játékost a megnyitó próbán, bevásároltam a csapatoknak és pakoltam
össze anyagokat a médiának. Jobbnál jobb melók… Sajnos mivel nem nagyon tudok
svédül, nem annyira vagyok hasznos, mint amennyire szeretnék. De legalább
kapunk egy halom ingyen cuccot. Persze amit igazán szeretnék, a piros Adidas dzsekit,
na azt nem sikerült szerezni. :(
Amúgy reggelente korán kerek, buszozom az arénáig, és késő délután hazahozatom
magam valahogy valamelyik Hyundai-jal, amely az egyik hivatalos szponzora az
UEFA-nak. Jó kis kocsik ezek, elfogadnék egyet a popóm alá. :D
Mire hazaérek
többnyire olyan fáradt vagyok, hogy semmire sem vagyok képes, így korán lefekszem.
Uncsi vagyok tudom, de hát ez van, volt még mit bepótolnom pihenés
szempontjából a múlt hétről.
Na de ma szabadnapos voltam így
fél délig aludtam, majd elmentem boltba, főztem, és lementem a tengerpartra,
Judithtal, egy másik nemzetközi önkéntessel, napozni. Utána sétáltunk a
városban, kipróbáltuk a Ben & Jerrys fagylaltot, ami isteni finom, habár
kész rablás annyit kérni érte, amennyi. Jártunk a Fan Zone-ban, aztán fáztam és
éhes voltam, így hazajöttem. Még mindig nem vagyok egészen önmagam, de már alakul.
:D Holnap lehet elmegyünk bulizni, bár este 9-ig vagyok beosztva, nem tudom
utána mennyire leszek toppon, plusz addigra már bezár a Systembolaget (svéd
nemzeti italbolt), így nem lesz hol alkoholt venni…
Hamarosan érkezem képekkel a
tervek szerint, addig is további szép nyarat mindenkinek!
Hej då!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése