Mozgalmas 2 napot tudhatunk
magunk mögött, és még nincs vége… Legutóbb írtam, hogy szerdán egy barbeque-ra
mentünk, ahol megismerkedtünk elég sok nemzetközi diákkal. Voltak dánok is, de
ők nem vegyültek velünk. :D Találkoztunk 2 csoporttárssunkkal, Kristinával
Észtországból illetve Stephanie-val Németországból. Azóta a lányokkal és
Dáviddal, mint 4 muskétás mindenhova együtt megyünk. Ezen kívül megismerkedtünk német
Erasmusosokkal, meg amerikaiakkal, vagyis az egyik srác alapvetően dán nemzetiségű,
de kint élt 20 évig. Találkoztunk még 2 francia sráccal is akik
Sport és eseménymenedzsmentet tanulnak, de csak 1 évig lesznek itt Erasmussal.
Ezen kívül megismerkedtünk egy harmadik magyarral is, Danával, aki tengerbiológiát
vagy valami ilyesmit tanul. Egyébként a legtöbben azon a mesterképzésen vannak.
Szóval először a suli mellett, a
Beach Barnál egy füves területen üldögéltünk kisebb körökben, ettünk,
söröztünk, beszélgettünk. Aztán egy idő után átmentünk a városközpontba, egy ír
kocsmába, ahol gyakorlatilag folytattuk ugyanezt. Néhányan eddigre már nagyon
jól voltak. :D A pubban volt egy kolomp, amit Dávid a fejével véletlenül
majdnem megszólaltatott, aztán rászóltak, hogy vigyázzon, mert ha megkongatja,
akkor mindenkinek kell fizetnie egy sört. Később az este során egy srácot
rávettek, hogy kongassa meg, de nem tudta miért, így végül nem kellett sört
vennie. Aztán jött Emil, az egyik dán diáksegítő, őrült figura, mindig
mosolyog, sör van a kezében, és valami hülyeséget csinál. Ő a társaság lelke. Szóval
Emil megszólaltatta a kolompot és tényleg vett mindenkinek sört (vagyis
állítólag voltak kuponjai, de végül is ez a mi szempontunkból mindegy: ingyen
sör!). Persze én élelmes magyar módjára kettőt is szereztem. :D
Stephanieval (balra) és Kristinával (középen) a bárban
Végül olyan 2 körül sikerült
hazajutni, mondjuk ahhoz képest, hogy 5-kor kezdtünk, nem is rossz. Másnap
reggel alig bírtunk felkelni, de hát muszáj volt menni az introduction day-re,
amit az összes nemzetközi diáknak szerveztek. 5 óra unalom, leginkább. Nem is
voltunk a toppon, de vicces volt látni az arcokat az előző estéről, érdekes
módon akik a legtöbbet ittak, azok néztek ki a legjobban. :D
Az elején üdvözölt minket valami fontos ember az egyetemről, beszélt a dán életstílusról, meg rögtön leszidott minket, hogy itt nem szokás késni. A kedvenc mondatunk ez volt tőle: You will see how strange a creature a Dane is. (Majd meglátjátok milyen furcsa szerzetek ezek a dánok.) Hát igen, már láttunk belőle valamennyit… Szóval ekkor kaptuk meg a diákigazolványunkat, a különböző egyetemi rendszerhez való hozzáférésünket, körbevezettek az egyetemen, megmutatták mi hol van, mit hogy kell használni. Szokásos dolgok… Be is kellett mutatkozni egy kicsit mindenkinek, elmondani mit tanul stb. Már korábban tanakodtunk azon, hogy hol lehet a többi csoporttársunk, és hát ekkor találtunk még 1-et, egy lány ha jól emlékszem Lettországból. Furcsálltuk, hogy csak ennyien vagyunk, úgyhogy megkérdeztük hol vannak a többiek? Kiderült, hogy 5-en vagyunk nemzetköziek, és van még kb. 10 dán. Hát az nem sok. Korábbi években többen voltak, olyan 30 körül, de állítólag idén olyan szigorúak voltak a felvételi feltételek, hogy csak ennyit tudtak felvenni. :D Ma volt a Sport és Eseménymenedzsmenteseknek, meg a Marketing és Innováció szakosoknak eligazítás, de ott is csak 2 dán jelent meg, és a másik szakkal és a 2 szakfelelőssel is összesen 20-an voltunk, de mindegy. :D Talán az első tanítási napon feltűnnek a többiek is. Amúgy a bemutatkozáskor derült ki, hogy milyen sokféle nemzetiség van az egyetemen. Persze a legtöbb német, meg sok az amerikai is, de van Costa Ricai meg nepáli is köztünk. Egyébként megkaptuk tegnap a lakásszerződéseinket is, vagyis már aki, mert természetesen én nem, és nem is tudják hol van, meg kell kérdezniük a „központtól”! Zsír, ingyenes szállás! :D
Tegnap egyébként ismét grillparty
volt, ezúttal a Husetben, amely szintén az egyik diák törzshely. Azt mondták
bármit lehet ott csinálni gyakorlatilag, tanulni, csoportmunkán dolgozni (és
akkor adnak ingyen kávét), aztán ha van valami eseményötletünk, ott
megcsinálhatjuk, ilyesmi. Meg lehet önkénteskedni is náluk. Amikor
megérkeztünk, Emil már sörrel várt minket. Ők addigra egy másik sráccal már 3
órája ott ültek a parkban és söröztek, csak a szokásos...
Huset i Esbjerg
Bent aztán ettünk, ittunk,
ismerkedtünk. Emil kitalálta, hogy limbózzunk, és aki átmegy a léc alatt kap
egy felest. Én kétszer mentem, úgy éreztem elég is, mert licorice ízű volt a
cucc amit adtak, kb. mint egy rossz köptető, de aztán az egyik lány egy
tálcányi felessel odajött az asztalunkhoz, hogy vegyünk, úgyhogy muszáj volt
még inni. Később csocsóztunk is, aztán átmentünk egy diszkóba, ahol Emil ismét
kuponokat adott, amivel ihattunk valamit ingyen. Szóval szerencsére költenem
eddig még nem nagyon kellett. :D Táncoltunk egy kicsit, aztán haza.
Ma ismét suli, még egy kis
ismerkedés az egyetemmel, semmi érdekes. Este még készülünk a városba, ahol
bemutatkoznak a városi sportklubok, úgyhogy keresünk valami nekünk valót, habár
már kitaláltuk, hogy alapítunk egy kosárcsapatot, de még nincs kivel
játszanunk. Aztán a következő napok sem lesznek unalmasak, van egy csomó
programötletünk, és folyamatosan újakat találunk ki, például kávézás
Stephanie-nél, aki hozott kávégépet, vagy sörkóstoló. Kb. mintha nem 2 évre, hanem
1 hétre jöttünk volna, mindent ki akarunk próbálni azonnal. Az ideutazást még
mindig nem sikerült kipihennem mondjuk, szóval nem tudom meddig fog ez így
menni, mielőtt kidőlök. :D
Ces’t La Vie
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése