Tejföl hét/ Sour cream week

For English please scroll down!

A múlt heti krumpli hét,- mivel az őszi szünetet régen azért adták ki, hogy a gyerekek segítsenek a krumplit kiforgatni a földből azon a héten, ezért krumpli hétnek nevezik azt a hetet-, ezt a hetet gasztronómiailag a tejfölnek szenteltem, amely furcsa, mert alapból tökre nem szoktam tejfölt használni. Felbuzdulva a lángos sikerén, ezen a héten két újabb magyaros fogást készítettem el. És én még azt hittem, hogy nem szeretem a magyaros kajákat. Hát a káposztás és fűszeres dolgokat nem is! No de itt van például a világ egyik csodája, a túró. Vagyis itt nincs Dániában, legalábbis olyan, amit otthon túrónak nevezünk nincs. A héten vettem Quarkot, ami talán a legközelebb áll a túróhoz, de állagában a tejfölhöz jobban hasonlít, szóval túrógombócot nehezen lehetne belőle csinálni. No de itt van ez a jómadár, Dávid, aki a szünetre hazalátogatott édes hazánkba, és utasításként megkapta, hogy hozzon túrót. És hozott. Anyukája biztosított minket róla, hogy hozzon! :P Minden ott kezdődött, hogy Kristiina említette régebben, hogy egy magyar ismerőse (azt hiszem, talán munkatársa volt) készített neki egyszer túrógombócot, és ízlett neki. Innen jött az ötlet, hogy akkor csináljunk itt is! Vagyis én csináltam. :D Életemben először, mint elég sok főzést/ sütést igénylő dolgot újabban. Ezzel is akadtak elsőre problémák, ugyanis túl lágy lett a dolog (így kezdődött a lángosnál is) és szétestek a gombócok, amikor ki akartam venni őket a vízből. Hát akkor újratervezés, rakjunk bele még egy kis zsemlemorzsát meg lisztet. És bamm! Működött, elkészültek a remekművek, kicsit csúnyák, de az enyémek, és nagyon finomak! ;) Úgyhogy Kristiina és Stephanie meg lettek vendégelve egy kis hazaival, és ízlett nekik. Sajnos elég kevés lett, mert csak fél kiló túrónk volt, de négyünknek pont elég volt. Ja és hát a tejföl, hát nyilván túrógombóchoz tejföl is jár, szóval a második tejfölös étek a héten kipipálva.

Egy kis illusztráció:

Csakhogy maradt egy csomó tejfölöm, így elkezdtem gondolkodni mit lehetne vele kezdeni. Nem vagyok egy nagy főzelékes, nem is szeretem a legtöbbet, de amit igen, az a tejfölös krumplifőzelék, szóval akkor csináljuk meg! Anyutól kaptam a receptet facebookon, de hát volt benne olyan kifejezés, amit előtte még sosem hallottam, legalábbis főzéshez kapcsolódóan biztos nem; "dinszteljem meg a hagymát egy kis olajon". Oké! Vagyis, hogy mit csináljak a hagymával? De aztán tisztáztuk mit is takar a kifejezés, így neki tudtam állni a főzésnek. Nagyon jól indult a dolog, és jól is nézett ki, mindaddig, amíg a főzés közben el nem forrt a leve a „főzeléknek” és maradtam ott egy adag krumplival tejfölös szószban. No mindegy, legközelebb jobban fog sikerülni! Amúgy ízre olyan volt, amilyennek lennie kellett, csak az állaga nem volt az igazi. Valahogy megküzdök újabban az ételekkel, de mindegy, gyakorlat teszi a mestert… ugye! Mire itt végzek, reményeim szerint komplett háziasszony leszek, és akkor még mindig ott lesz B-tervnek, hogy összeszedek egy gazdag férjet, és kiszolgálom minden vágyát… :D

Lassan kezdek gasztrobloggá alakulni… De hát, ha egyszer ez az új hobbim, meg jelenleg másra nincs kapacitásom. De ne aggódjatok, ez sem fog sokáig tartani, mint ahogy az időjárás jelentős posztok is alábbhagytak, habár ma megint kegyetlen volt velem az eső, mert akkor kezdett el zuhogni, amikor kiléptem a fészerből a biciklimmel…

Aztán a héten ismét kinyitott a Beach Bar, mi meg mentünk pultozni, sőt egy időre magyar megszállás alá vettük a helyet, mert ketten dolgoztunk Dáviddal. Ez azt is jelenti, hogy végre megvannak a képek az Intro buliról, meg a videók. Hát zseniálisak! :P Egy kis gyűjtemény:

A képekről úgy tűnhet, mintha az egész buli alatt nyitva lett volna a szám... de nem volt! :D

Munka közben leültem egy picit beszélgetni Lisával, és egy olyan új dolgot hallottam, amelyről muszáj írnom most. Tudtátok, hogy létezik olyan, hogy ultrahang modell? :D Például orvosi témájú vásárokban lehet velük találkozni, és annyi a feladatuk, hogy feküdjenek egy ágyon, és olykor megultrahangozzák, ezzel bemutatva a műszer működését. És ezért nem kis fizetést kap… :D De nem lehet ám akárki ultrahang modell, merthogy nem mindenki könnyen ultrahangozható, azaz lehet megtalálni a dolgokat gyorsan, és egyszerűen rajta (vagy benne?). Hát kérem szépen, minden nap tanul az ember valami újat!

Amúgy mivel november 4-től vizsgáink lesznek, ezért a hét nagy része tanulással telt, vagyis főleg cikkek olvasásával (már a fülemen folynak ki a média különböző ágazatairól szóló gazdasági cikkek). Így nem sok időt töltöttem mással, amikor nem tanultam, akkor edzésen voltam, vagy főztem/ettem, vagy néha-néha megnéztem egy-egy sorozatot, de közel sem annyit, mint máskor szoktam. :P (Igen, függő vagyok). Mindemellett folyamatosan dán órák és az online kurzus feladatainak megoldása is várt rám. Hetente egyszer kapunk egy adag feladatot az online kurzuson, amelyek között van tesztes, meg szövegírós típusú feladat, és a kedvencem a beszélős. Fel kell magunkat venni, ahogy elmondunk egy szöveget, például beszélünk a családunkról vagy elmondjuk a napi rutinunkat. Én nagyon utálom ezt, ugyanis szörnyű magamat visszahallgatni, és hiába érzem úgy amikor beszélek, hogy igen, valahogy így mondják a dánok, amikor visszahallgatom jön a szörnyű igazság, semmi dánság nincs benne. Rettenetes! Minden ilyen feladat után, amit feltöltünk, kapunk visszajelzést a tanárunktól. Na és mit kaptam legutóbb? Azt, hogy hallatszik, hogy tudok svédül. :D Hát ez eléggé meglepett, ugyanis én nem hallom, bárcsak igaz lenne, mert az már elég közel lenne a dánhoz a magyaros kiejtéshez képest. Ezek szerint a két hónapos svéd tanulás elég volt arra, hogy svéd akcentusom legyen. Hát ezt elfogadom! :D

Aztán ma voltunk kézilabda meccsen, ezúttal férfin. Én nem tudom, hogy ez a mi hatásunk-e, vagy valaki bundázza a meccseket, de eddig 2 meccsen voltunk, és mind a kettőnek ugyanaz volt a forgatókönyve. A helyi csapat majdnem végig vezetett, volt, hogy elég nagy fölénnyel, majd a meccs utolsó perceiben elveszítették a meccset 1 ponttal. Nem mondom, izgalmassá teszi a dolgokat, de miért kapunk mindig ki!? Olyan szomorú. :(

Végül, de nem utolsó sorban egy kép:

Azt hiszem közelednek a választások…:P

Köszönöm a figyelmet! Lehet, legközelebb majd csak a vizsgák után jelentkezem, mert nem lesz időm írni, plusz nem lesz miről. De akkor majd megpróbálom pótolni a kimaradt heteket! ;)

Lássatok világot!

---------------------------------------------------------------

After the potato week, the autumn break was called that earlier because children didn’t go to school on that week to help their parents get the potato out of the soil, this week was sour cream week for me from a gastronomic point of view. After making lángos last week, this week I made two other Hungarian dishes, both with sour cream. I just realized that we either make food with a lot of spices or use sour cream for them. On Thuesday I made cottage cheese balls. But as here in Denmark you can’t get the type of cottage cheese we have in Hungary, David had to bring some when he got back from his visit there. The original idea to make this was Kristiinas’ as she already tried it once and liked it. It was time for me to make it first time in my life. I actually really like cottage cheese balls so I was happy to make it. But of course as always, it didn’t work out for the first time as the balls were too soft and fell apart when I wanted to get them out of the pot. Then I added some more bread crumbs and flour and it was good for the second time. They looked quite ugly but they tasted as they were supposed to, so I was really happy. Also everyone liked it Stephanie included, who ate it for the first time in her life. I’ll probably make it other times as well I just need the proper cottage cheese for it. Oh yeah, you ask yourselves; but where is the sour cream in this story? Well, you eat sour cream and powdered sugar with the cottage cheese balls, so there it is.

Then I had quite a lot of sour cream left so I decided to make a vegetable sauce from it. It is also a typical Hungarian thing, there is no proper translation for it so I choose Wikipedia to help me explaining what it is: http://en.wikipedia.org/wiki/F%C5%91zel%C3%A9k I don’t really like most of them but there are two types which I can eat, and one of them is made with sour cream. It is sour cream potato vegetable sauce, mirror translated from Hungarian. It is supposed to be quite fluid but not as much as a soup. Well for me it was more like some potato with some sour cream sauce on the top at the end, as all the liquid boiled out of the pot. Al in all, it wasn’t the consistency I was looking for but the flavour was quite good tough. Whatever, cooking is not my profession, practice makes the master, it will be better next time!

It looks like my blog starts to become a gastroblog, but right now I have nothing else to write about. Life is boring these days full with studying. I just sleep, cook, eat, study, do some sport and sleep again lately. My life as a meme:

But it is gonna end hopefully after the exam week from the 4^th of November to the 8^th. And then I’ll have time to write about more interesting things. But I think until then I won’t have a new post, because I won’t have time, and also a topic to write about.

But now I still have some things to share with you:

So on Thursday the Beach Bar was finally open again, and I got my camera back with all the awesome photos Dana made at the Intro party. I don’t want to share them all so I made a little montage from them which you can find in the Hungarian section.

This Thursday I bartended in Beach Bar with David and there was a short time when we had the bar all for ourselves. Hungarian occupation of the bar! But then a lot of people showed up, and I took a little time to talk to Lisa about girly stuff when she mentioned something what really interested me, and I knew I have to blog about this. So have you ever heard about ultrasound models? Like fashion models, but not on the catwalk but for the reason to ultrasound them. No? Well, it is indeed an existing thing! At medical fairs they employ ultrasound models on whom they do ultrasounds so that the visitors can see how the machine works and what is it good for. But not everyone can be an ultrasound model because apparently not everyone can be ultrasounded the same way. Some easier than others, so of course they need someone on whom they can do it the easiest. Sounds like a perfect job, just lying there and getting paid. :D

I also wanted to mention, that my online Danish teacher gave me a feedback that she can hear that I speak Swedish. :D I was like: that is impossible, how can my two month Swedish studies be heard in my Danish speaking? All I hear is really bad Hungarian accent when I listen back my recordings. Yes, we have to record ourselves for the online Danish course! It is really bad because when I talk I really try to focus on being Danish (so basically not pronouncing half of the word), but when I listen back to myself it is always such a disappointment to hear that I am speaking basically Danish in Hungarian. Well according to the teacher, it is Swedish. Which is cool as it is so much closer to Danish than Hungarian!

And last but not least, today we attended a men’s handball game in Blue Water Dokken and we got really disappointed. It looks like every game we watch has the same script. The home team leads basically through the whole game then the guest team wins in the last minutes by one point. They either set this up to make it more enjoyable and interesting or Esbjerg has the unluckiest handball teams ever!

This is it for today! I probably won’t write a new entry until the end of the exams but then I’ll try to make up for it! ;)

Travel around the world, if you can! It should be a lot of fun!

„Még kér a nép, most adjatok neki!”

For English please scroll down!

avagy a „Viki, mikor lesz következő blogbejegyzés?” és társai kérdésekre válaszolván. 

Először is egy kis nyelvlecke tőlem nektek. Mint tudjátok, most már egy jó hónapja tanulom a dán nyelvet, és már nem csak órán a suliban, de online is. Gondoltam adok egy kis ízelítőt abból milyen fura nyelv is ez a dán. Korábban említettem, hogy az írott és a beszéd nyelv kb. köszönőviszonyban sincs egymással, így most megpróbálom bemutatni mennyire is rettenetes a helyzet. Meg néhány vicces szót/jelentést is összegyűjtöttem.

Első dán órán megtanulod, hogyan kell bemutatkozni általában minden nyelv tanulásakor még talán az előtt, hogy megismerkednél az abc-vel és a betűk kiejtésével. Szóval, ha be akarsz mutatkozni dánul akkor ezt írod le: ’Jeg hedder’ (itt pedig jön a név) Viktória. No de mindezt hogyan ejted ki? Kb. így: ’Jej hillá’ Viktória. (jó magyarosan leírva) Ez még nem is tűnik olyan rossznak nem? Aztán az eddigi kedvenc szavam a ’søskende’, kiejtve kb. ’szöszkönde’, egyébként testvért jelent, a másik kedvencem a ’spørgsmål’, amit valahogy úgy ejtenek, hogy ’szpöszmól’, jelentése pedig kérdés. Az „ikke” szó annyit tesz ’nem’, és kb. úgy ejtjük, mint magyarban az ige szót, csak gyorsabban, a g betűt minél rövidebben. További érdekesség, hogy az ’igen’ szó dánul azt jelenti ismét. Az angolul tudóknak fun fact, hogy a ’bro’, Barney Stinson kedvenc szava dánul hidat jelent, így annyira már nem is menő… Illetve a ’slut’, angolul kurva, itt véget jelent. És minden egyes magnóhallgatásos feladat ezzel a szóval fejeződik be. Na most képzeljétek el, hogy már egy dán nyelvű könyvet olvasunk, mert ahhoz, hogy elmehessünk az első vizsgánkra, el kell olvasnunk 2 vagy 3 könyvet és tudnunk kell kérdésekre válaszolnunk velük kapcsolatban… Múltkor közösen kezdtük el olvasni órán az elsőt, és megbeszéltük, hogy mi mit jelent, meg a kiejtést. Ahol kezdtük feladni a dolgot, az a ’meget’ (=nagyon) szónál volt, ugyanis ennek a kiejtését még a tanár sem tudta. Vagyis amikor visszakérdeztünk, hogy hogyan ejtik ki, akkor mondott valamit, majd amikor a szövegben ismét előfordult, akkor tök máshogy etette. Egyszer ’májt’-nak, másszor ’mál’-nak mondta. Szóval ilyen ez a dán nyelv, még maguk a dánok sem tudják mit beszélnek.

Találós kérdés: mi ez?

 

(Nem tudom miért fejjel lefelé teszi be a képet, de nem tudom elforgatni...:/)

Nem, ez nem a szemetem, hanem 26 koronányi (1000 Ft) üres üveg. Itt azért jobban megéri gyűjtögető életmódot folytatni, mint otthon, sőt még Svédországnál is jobban, és én már ott is ráálltam a dologra. Szóval egy nagy műanyag flakon 3 korona (120 HUF), a kicsi, fél literes 1,5 korona, a sörös dobozok pedig 1 koronányit kóstálnak, de nem csak a fél literesek, mint a svédeknél, de a kicsi, 0,33-asak is! Szóval, ha valamit elfogyasztok, annak az üvegét nem dobom ki nemes egyszerűséggel, hanem megőrzöm, és amikor már folyik ki a szekrényből, akkor visszaviszem, és bezsebelem a lóvét. Vagyis kapok egy blokkot, amit levásárolhatok, pont, mint otthon. Különbség az, hogy otthon 1000 Ft-nyi üveg akkor gyűlt össze, ha visszavitt az ember egy rekesz sört. :D Itt meg pár műanyag palack is megteszi. Mondjuk az is igaz, hogy vásárláskor ezt az összeget kifizetem az üvegért, szóval igazából 0 az egyenlegem a végén, ha mindent visszaviszek, amit vettem. De mégis olyan jó érzés. :D

Amúgy ez a hét gyorsan elrepült, mint minden szünet. Az első felében megírtam a 2 beadandómat Methodologyre, meg bőszen nekiálltam cikkeket olvasni, aztán szerda délutántól elmúlt a lelkesedés, amihez az is hozzátett, hogy szerdán tartottunk egy random iszogatást a suli egyik csoportmunkára kijelölt termében. Összeültünk néhányan, akik a szünetben nem utaztunk haza és játszottunk ivós játékokat. Ennek hatására sikerült egymást közelebbről is megismerni, sőt olyan dolgokat is megtudtunk egyesekről, amit lehet nem kellett volna. :D Na mindegy, vicces este volt, sikerült reggel 5-re hazaérnem, és másnap finoman szólva sem voltam a toppon, így az ágyban töltöttem a csütörtököt. Nyilván aznap kaptam az sms-t, hogy megérkezett a telefonom, mehetek átvenni, így estefelé erőt vettem magamon és elmentem érte. Hát fájdalmas volt. :D Másnap végre lett előfizetésem is a telefonhoz, úgyhogy ismét elérhető vagyok. Aki esetleg még nem kapta meg az új számom és úgy gondolja szeretné, az sikítson! 

Szombaton elkészítettem életem első lángosát! Anyu skypon keresztül mondta az utasításokat, de még így is sikerült elsőre elrontanom, mert az, hogy "felfuttatom az élesztőt", nekem nem mondott semmit, és nem is sikerült megcsinálnom. :D Aztán meg a krumpli-lisz-felfuttatott élesztő összegyúrása sem akart úgy sikerülni, ahogy terveztem, mert sokáig nagyon lágy volt, az összes cucc a kezemre ragadt, de a folyamatos liszt hozzáadás megtette a hatását, és egyszer csak összeállt. Lényeg a lényeg, a kb. 2 órás szenvedés meghozta a gyümölcsét, elkészült a lángos, és még finom is lett! Jejjz! Íme: 

 Instalángos

Amúgy a hétvége dán tanulással telt, már ami a tanulás részét illeti, egyedül erre bírtam magam rávenni, a cikkolvasás marad a következő 2 hétre, aztán már jönnek is a vizsgák. Aucs! Egyébként voltam zumbán megint, immár az új sportcipőmben, ami szintén a héten érkezett. Igen, a hét minden napján várt valami a postaládában. Szerencsére egy számla sem! Ilyen sok levelet kaptam:

:P

És miközben írom a blogposztot megjelent egy nyuszi az ablakomban. Nem tudom, hogy ez az egy van csak, vagy több is, de már 3-szor találkoztam vele/velük, de most végre sikerült lefotóznom is, még ha nem is a legjobb minőségben mert, hogy ablakon keresztül és kint esik az eső.

Igen ez egy nyúl, de a következőn jobban kivehető:

 

Sajnos észrevett és elfutott… vagy ugrált?

 ------------------------------------------------------------------------

Sorry for the Hungarian title but I didn’t want to translate it to English, because then no one would realise it is a line from a famous Hungarian poets’ (Sándor Petőfi) poem. It means that people wants more, so give them more now! And the reason for the title is that some friends of mine already asked when is the next blog post coming, they miss it! So here it is!

I have some problems translating the Hungarian section as the first part is about the Danish language and about how strange is it, and I’m trying to write down some words’ pronunciation in Hungarian so that my readers get an idea. So here I can only write about two English words which have different meaning in Danish. The first one is Barney Stinson’s favourite word, ‘bro’, which means bridge in Danish, not as cool as in English huh? The other one is ‘slut’ and the meaning is not as nasty as in English, it means 'the end' thus we listen to it at every listening comprehensions’ end. (Sluts... sluts everywhere!)

Then I write about my garbage, or more like about its reusable proportion. As in a lot of other countries here in Denmark you can also bring back your plastic battles and beer cans to the grocery shops and receive money for it. This is an environmental friendly form and people like the method, because they feel they get money for rubbish. This is not true if you bring back the bottles which you bought before, because you paid the same amount for it when you bought it. But it is still good because you only have to pay for the bottles once and then bring them back when they are empty and buy new one from the money received. Also some people collects these bottles from everywhere around the city and stuff, and that is net proceeds! :D I came up with this topic because here in Denmark these bottles and cans worth a lot of money compared to Hungary and even compared to other countries. 3 DKK for a big plastic bottle, 1,5 DKK for the small, and 1 DKK for the beer cans, even for the small, 0,33 l ones. So yes, I collect them and bring them back to Lidl from time to time. No biggy! :P But I mostly bring back to ones I previously bought so I don’t make money with it… yet. :D

It’s time to write about what happened during the vacation. It passed fast, that happened! At the beginning of the week I finished the two Methodology assignments as fast as I could because I didn’t want to deal with them anymore! I finished them by Wednesday thus that day we needed to celebrate. We went to the university with a couple of people and a lot of beer, and drank all the beer while playing drinking games in one of the group rooms. It was so much fun, we laughed a lot and also we get to know each other a little bit more. Some more then I wanted maybe… :D The night passed fast, I arrived home at 5 in the morning and straggled with heavy hangover the next day. It was really bad I spent almost the whole day in bed. But I received an sms from the electronic store that my new phone has arrived, so I had to go and get it. Finally I have a working phone, and a new number since Friday. Anyone, who feels like she/he needs my number, just connect me and ask for it! ;) 

So much about spending the week with studying, after finishing the assignments I did basically nothing connected to school except learning some Danish. And yesterday I made my really first lángos (http://en.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1ngos ). My mother gave me the directions through Skype and I prepared it with some mistakes during the process. I made it with potato (not like the one according to Wikipedia), and I had some problems with mixing the flour, yeast (which was previously mixed with milk, and I also had problems with that, had to throw out my first attempt, because I accidentally added flour to it as well) and potato, as it was too fluid for a long time, so I just added more flour, and more, and more. But then it was good. :D So I managed to fry it, and put some topping, and it was done. It only took about 2 hours! :D Could have been 1 or so, but yeah, I am a beginner. Next time! ;)

And at the end of the Hungarian section you can see two photos of my bunny. I mean it is obviously not mine but he or she lives around here somewhere, because I saw it a couple of times by now and finally I could take a photo of it while writing this blogpost. It’s a lucky day! :)

This is for today! Be original! ;)

Full weeks

For English please scroll down!

Sajnálatos módon ebben a bejegyzésben nem lesznek képek, ugyanis a fényképezőmet sikerült a Beach Barban hagynom, így most 2 hétig távkapcsolatot folytatok a drágámmal, hiszen legközelebb jövő csütörtökön nyit ki a bár. Addig is a raktárban piheni ki az elmúlt hetek fáradalmait a kütyüm, én meg többnyire a szobámban. Legalábbis eddig, mivel sikerült összeszednem egy megfázást, így ezt a hétvégét is bezárva töltöttem. Persze nem szokásom megülni a popómon, még ha beteg vagyok sem, főleg ha igazából annyira nem rossz a helyzet, csak folyamatosan fújom az orrom (na jó, szombaton azért nehezemre esett kikelni az ágyból…). Szóval arra használtam ezt az állapotomat, hogy kitakarítsak, kimossak, bevásároljak, főzzek és süssek. Hát nem is sikerült meggyógyulnom, mint ahogy terveztem, hogy a szünetnek egészségesen és fitten indulhassak neki. Ugyanis ez a szünet nem egyenlő a szabadsággal és semmittevéssel. Beadandókat kell írnom, be kéne hoznom a lemaradásomat az olvasnivalóval és el kell intéznem pár dolgot. Például elmennem a bankba, hogy kiderítsem sikerült-e nekik megnyitni a bankszámlámat. (A bejegyzést tegnap kezdtem írni, és azóta voltam a bankban, igen lett bankszámlám, bár kártyám és netbank hozzáférésem majd 1-2 héten belül lesz csak...)

Érdekes az itteni ügyintézés, ugyanis múlt hét hétfőn mentem be, hogy bankszámlát nyissak (hiszen végre megérkezett a sárga kártyám, azaz már hivatalosan is létezek Dániában). Az ügyintéző mindössze annyit tett, hogy lefénymásolta a személyi igazolványomat és a sárga kártyámat, és elküldött, hogy menjek vissza egy hét múlva, addigra meglesznek a papírok. Oké, de mi tart ezen egy hétig? :D Még Magyarországon is megcsinálják azonnal… Na de nem panaszkodom, mert ingyen lesz számlám, bankkártyám és netbankom, miközben otthon szó nélkül viszik fel a kártyadíjakat (legutóbb majdnem szívrohamot kaptam, amikor megláttam, hogy mennyit vontak le éves kártyadíjnak), sőt már ingyenes számlavezetés sincs junior számlával sem. Szóval bekaphatják a magyar bankok, mert nem azért tartom a pénzem bankban, hogy fogyjon, hanem, hogy több legyen… De hát a mai kamatok mellett még lekötni sem érdemes… Amúgy nagyon ragaszkodnak itt az útlevélhez, mindig elkérik, és ha személyit adok, akkor visszakérdeznek. Nem tudom mire fel, hiszen EU-n belül nem kell útlevél ugye… Nekem nincs is 2010 óta, és eddig semmi gond nem volt ezzel, de itt folyamatosan számon kérik.

A következő dolog amit el akartam intézni az a mobil előfizetés, ugyanis jelenleg kártyás a telefonom, de ez nem igazán fekszik, mert drágább a mobilnet (sőt most már nincs is, mert csak egy hónapra vettem), másrészt mert előfizetéshez ingyen sms és bizonyos hálózatokba ingyen telefonálás jár, meg alapból olcsóbb percdíjak. No de ez sem ilyen egyszerű, mert ahhoz előbb bankszámla kell, hogy onnan automatikusan fizessem az előfizetést. (Persze nem kötelező így csinálni, de olcsóbb, hiszen a postán egy csekk befizetése 40 korona (kb. 1600 Ft) kezelési költséggel jár.) A másik, hogy a telefonom haldoklik, sosem működött tökéletesen, de most ha használom pillanatok alatt lemerül (G3 vagy wifi használatkor kb. azonnal), meg az akksi is félelmetesen elkezdett felpuffadni. Persze mindeközben a régi telefonom is meghalt, amelyikben a magyar kártyám van. Szóval a magyar számomon már egyáltalán nem vagyok elérhető. Ezek után elhatároztam, hogy befektetek egy új telefonba. De mivel a mostani nagyon sok bosszúságot okozott (alsó kategóriás okostelefon),  így most elhatároztam, hogy veszek egy felső-középkategóriásat. Ki is néztem, elolvastam róla mindent, összehasonlítottam, és persze megnéztem az árakat. És mivel otthon kb. ugyanannyiba kerül kártyafüggetlen formában, mint itt, ezért be is mentem egy elektronikai üzletbe megvenni. Naja, de nem volt raktáron a fehér, és én ragaszkodtam a színhez. Szóval megrendeltem. Mondták, hogy következő szerdán 4 után fog megérkezni, de majd küldenek sms-t. (Persze, ha megérkezik a megbízhatatlan telefonomra…) Ez volt két hete csütörtökön, aztán persze semmi hír róluk szerdán, úgyhogy csütörtökön bementem, hogy mi a szitu. Nyilván telefon sehol, de majd következő hét  kedden…  Mert hogy a központi raktárban sem volt ebből a típusból. De könyörgöm, ennyi idő alatt Kínából megrendelem és megérkezik! Én meg előrelátóan rendeltem hozzá Ebayen képernyővédő fóliát meg cuki pandás tokot, amik már megérkeztek (egyik Németországból, másik Angliából). Nem vagyok elégedett mostanában a dánokkal… 

Múltkor például a Jyskben vettem egy porolót, ami le volt árazva, erre ki akarták velem fizettetni az teljes árat. Nono, nem úgy van az, nem ez van kiírva. Szerencsére belátták, hogy nekem volt igazam, és megkaptam az akciós áron. És ez már kétszer történt ugyanígy, persze más termékkel. De a Bilkában nem voltam ilyen szerencsés. Banánt vettem (mostanában rá vagyok gerjedve a banánturmixra), és itt darabáron adják általában a gyümölcsöket/zöldségeket. De ha veszel egy bizonyos mennyiséget, akkor olcsóbb. Na én ki akartam használni ezt, és vettem 7 banánt, amennyit egyébként nem vettem volna, de így jobban megérte… VOLNA! Ugyanis teljes áron számolták. Csalódott vagyok! :(

És akkor most térjünk rá, mi történt az elmúlt héten. Hát sok minden. Nem unatkoztam az biztos, ellenben nagyon elfáradtam, többen meg is jegyezték, hogy látszik, fáradt vagyok. Még jó, hogy nem azt mondták szarul nézek ki, mint múltkor Lisa. :D 

Szóval hétfőn a bankos félsiker után szembesülnöm kellett az első bicikli problémámmal. A láncom beakadt, és nem tudtam tovább tekerni. Természetesen én nem tudtam kiszedni a váz és a váltó közül, és hirtelen azt sem tudtam mihez kezdjek, tanácstalanul mászkáltam a városban föl alá. Aztán egyszer csak egy építkezés mellett kezdtem el szenvedni vele, amikor két munkás odajött segíteni és ketten szerszám segítséggel oldották meg a feladatot nagy nehezen. Szóval örök hálám nekik! Ezt követően az egyetem beléptető rendszerével gyűlt meg a bajom. Este és hétvégente is be lehet menni az épületekbe a kártyánkkal és egy kóddal. De a számítógép terembe mindig csak így lehet bejutni. Én meg oda akartam menni, mert gyakorolni akartam a prezentációmat. Persze nem engedett be a kis **** többszöri próbálkozásra sem, így Dávid segítségét kellett kérnem. Az más kérdés, hogy a kijutás is nehézkesen ment, pedig ahhoz nem kell a kártya, „csak” meg kell nyomni a gombot, majd elfordítani egy zárat aztán kinyitni az ajtót. Hát ez két kezes művelet és még akkor sem biztos, hogy sikerrel jársz… 

Ezután a remek napkezdet után prezentáltam Enterntainment Markets and Businessen a populáris zene gazdaságáról, avagy a rockonomics-ról. Amely viszont jól sikerült, sokaknak tetszett, többen külön meg is dicsértek, úgyhogy ez legalább kicsit boldoggá tett. Persze az elején akadt némi technikai probléma, hiszen a saját gépemet kellett használnom, mivel a tanár nem hozta az övét, és erre nem voltam felkészülve, így az elején várni kellett míg bekapcsol a kicsike, meg volt néhány random felugró ablak időközben, de ez nem az én hibám volt…

Délután, amikor mentem vissza dán órára jött a felismerés, hogy a délelőtti akciómnak köszönhetően nem tudok bemenni az épületbe a kártyámmal és a kódommal, ugyanis feketelistára kerültem. :D Letiltott a rendszer. Nem is én lennék, ha ez nem történne meg velem! 

Kedden ismét Odenseben jártunk, ezúttal is az International Brainstormers miatt. Meghallgattunk egy 3 órás előadást Jobhunting in Denmark (Álláskeresés Dániában) címmel. Egészen érdekes volt, tanultam néhány hasznos dolgot, amit érdemes szem előtt tartani. Odafelé Sebastian vitt (meg kell említenem a nevét, mert kérdezte, hogy ha ő visz, akkor bekerül-e a blogomba. Ja, híres lettem a blogomról! Juhhu!) kocsival engem meg Kristiinát és Stephaniet. Még az előadás előtt elmentünk Ikeázni, ugyanis mindenképp akartam egy olyan kis Ikeás asztalt, amely minden második háztartásban megtalálható. És ha már ott voltunk meg is ebédeltünk, jó kis svéd húsgolyót. Kristiinának ez volt az első Ikea látogatása, ugyanis Észtországban nincs Ikea (fun fact), így kapott egy körbevezetést. Egy gyors körbevezetést, mert kb. fél óránk volt rá. :D

Az előadás után átültem egy másik kocsiba Connyhoz, ugyanis Sebastian barátnője Odensében tanul, és jött velünk vissza Esbjergbe, így átadtam neki a helyem. Bastardella! (Ebben a helyzetben amegfelelő kifejezés, ugyanis egy olasz lányról van szó. :P) Mielőtt elindultunk az egyetem aulájában találtunk némi maradék süteményt egy korábbi fogadásról, úgyhogy nekiálltunk enni csóró nemzetközi diák módjára. Nagyon finom volt! :D A hazaút egész mókásra sikeredett Filippel és Nirajjal. Aztán amikor hazaértem kb. kidőltem. 

Csütörtökön volt még egy IB-s előadás, ezúttal viszont nem mi utaztunk Odensebe, hanem az előadó ide. Végre! Az egyik IB projektfelelős tartotta az előadást Be excellent at exams (Légy kiváló a vizsgákon) címmel. Mindamellett, hogy egész vicces volt, nem volt túlságosan hasznos véleményem szerint. Aztán átmentem az első Sport2Go megbeszélésemre, ahol megetettek és megitattak, meg megbeszéltünk néhány ötletet, hogyan lehetne tovább fejleszteni és terjeszteni a dolgot, hogyan vehetnénk rá azokat, akik regisztráltak, hogy el is járjanak sportolni, meg milyen sportokat kellene még bevonni. Be kell vallanom a nagy részét a megbeszélésnek nem értettem, mert dánul zajlott, de néha fordítottak nekem, és akkor hozzátettem az én ötleteimet, amik nagyon tetszettek nekik. Még jó, én voltam az egyetlen ember, akinek valami köze is van a sportszervezéshez, a többiek többnyire gimnazisták voltak.

Na de a megbeszélés után végre egy kis kikapcsolódás következett, Beach Bar önkéntes buli! Azaz zártkörű party a bárban önkénteskedőknek. Volt itt minden; Jägerbaum (olyan mint a búvár: egy feles jäger energiaitalban), rúdon pörgés, coctailok, furcsa dán felesek, limbo, beerpong, pingpong, striptease és zseniális képek születtek, amik még egy darabig nem fognak nyilvánosságra kerülni sajnos… Ismét bebizonyosodott, hogyha a dánok isznak, tiszta bolondok! :D Ja és itt meg kell említenem Danát, aki sokat küzdött azért, hogy bekerüljön a bejegyzésbe, például csinált rengeteg képet a fényképezőmmel, amit majd használhatok a blogomban… hát igen, használnám! Köszi Dana! :D

Most búcsúzom, pörögjetek a rúdon kedveskéim! ;)

Ui.: Amint sikerül telefon előfizetést kötnöm ismét új számom lesz, szóval aki szeretné megkapni az új dán számomat majd, az írjon üzit, és megkapja. ;)

 ---------------------------------------------------------------

Unfortunately this post doesn’t contain photos because I left my camera in Beach Bar last Thursday thus I can’t share those awesome pics which Dana and I made at the volunteer party. I will probably get it back in two weeks, as the Bar is going to be open next Thursday. As long as my precious camera rests in the storage room of Beach Bar I rest in my room. Especially because I got a cold thus I spent all my weekend here not going out, waiting to get cured. Of course I can’t just rest and stay in bed, I am not that sick, so I used my time to clean my apartment, do the laundry, go grocery shopping, cook and bake. So now I can start the vacation week clean and tidy, but not healthy. This week I have a lot of things which are waiting to get done. Writing two assignments and catching up with my reading is one thing, but I have to deal with some other shit as well. Like getting my bank account and making a proper phone contract so I can talk with my girls for free and use mobile net again. Which I’m missing, but I can’t use my current phone for that, as the battery is dying, and it turns off right after I try to use Wifi or 3G. So after suffering for so long with this phone I decided to buy a new one. But as the current one was so shitty and I got mad all the time because of it, I decided to invest in a proper phone. I checked my options and the prices and I found one which is almost the same price here than at home, so I went to the store to get it. It was 2 weeks ago and I still don’t have a new phone. They didn’t have it in the store so I ordered it, but it turned out that type cannot be found in the storage either, so I don’t know where it is coming from now but I have to wait at least till Tuesday to get it. Hopefully after that I can get my contract done as well, and finally have a working phone! But I’m going to have a new number, so if anyone wants my new number just write me a message and I’ll give it to you! ;)

Right now I am a little disappointed in Denmark. The waiting for the phone, waiting for the bank account to get opened and then those screw ups in the stores. First they wanted to give me the discounted products on full price in Jysk… twice, then in Bilka I actually paid the normal price for the 7 bananas instead of the cheaper price because of the bigger amount. I wouldn’t buy 7 bananas if it wasn’t for the cheaper price! Come on! Ok I know this is such a small thing but it still pisses me off, because in Hungary these kinds of things don’t happen this often. And it is “just” Hungary, you would expect more from Denmark! At least I would!

By the way it turned out I have to wait one to two weeks to receive my credit card and my access details for my netbank as well. Bahhh, I am fed up with waiting! But I should not complain as everything is for free connected to my bank account because I am under 29. In Hungary I have to pay for the card, for getting money out of an ATM and from September just for having a bank account I have to pay almost 3 Euros per month… Are you kidding me? :D

Let’s talk about what happened the previous week. On Monday I managed to ruin my bike for the first time! The chain got stuck somehow which I couldn’t fix, I tried to do something about it in the middle of the main square barehanded, but it turned out 2 strong men and some tools were needed to fix it. Many thanks to those two for helping me! After this I tried to access the computer room at the uni but after several attempts and still not succeeding I gave up. Later that day I wanted to enter the yellow building with my card again, and the machine said I am on black list so it didn’t let me in. Perfect! It wouldn’t be me, if it wasn’t happening to me. 

After this wonderful start I had my first presentation about Rockonomics (Economics of popular music) with great success except for the minor technical issues occurring during the presentation which were not my fault. So everyone was really satisfied with my performance but of course I was not perfectly happy with it. All in all, it is over and wasn’t that bad so I feel relieved. 

Tuesday we headed to Odense once again, this time by car. I feel obligated to mention Sebastian who took us there, especially because he asked me if he takes me there, will he be in my blog? So my writing has spread, more and more people are aware that I have a blog, and everyone wants to represent themselves in it! How cool is that? 

In Odense we took an Ikea tour as I wanted to buy a table and Kristiina has never been in an Ikea before so we gave her a proper but fast tour. And as we were there already we had lunch in the restaurant, Swedish kötbullar (meatballs)! Then we went to the SDU campus where we listened to a 3 hour long presentation about Jobhunting in Denmark which is one of the compulsory lectures we have to attend as an International Brainstormer. I was afraid it was going to be totally boring, but at the end it was quite interesting and hopefully useful for actual job hunting. After that we found some leftovers in the hall from a previous reception so we ate some pastries then headed home, this time Conny gave me a lift as Sebastian’s girlfriend took my place in his car. (Bastardella!- which is in this case a really proper expression as she is Italian.- By the way I'm just kidding, of course she took my place she is The Girlfriend! :D)

Thursday we had an other IB lecture about being excellent at Exams. The presentation itself was quite amusing but not that useful from my point of view. Then I headed to my first meeting with the Sport2Go ambassadors where we got some drinks and food (free stuff, my favourite! :D) and discussed about Sport2Go, how can we spread it, gather more people to join and make those people to really use this opportunity. The meeting was in Danish, so I had some problems understating. I wonder why… But once in a while I received a summary of what they talked about and had the chance to share my ideas which were really good according to them. Well they better be as I study this and the other ambassadors are mostly high school students. :D We received some fliers and other promotion materials so SDU students won’t be surprised if the Esbjerg campus after vacation will be full with Sport2Go flyers and stuff. :D 

After the meeting it was finally time for some fun, we had a party for those who volunteer at Beach Bar. There was everything you can imagine, Jägerbaum, pole dancing, coctails, limbo, beerpong, table tennis, weird Danish shots, striptease and so on. I took some priceless photos but as my camera is in the storage room of the bar right now I can’t present them to you, but I will make up for that! Here I also have to mention Dana, who worked pretty hard on making some awesome photos of the event so thus to appear in a blogpost. :D So here it is Dana, thank you for the photos which may or may not be worth to be presented to the audience! 

Now it’s time to say goodbye! Try dancing on the pole in the meantime, it’s fun! ;)

Ps.: You can subscribe to get notifications about new posts and be my regular reader on the right side under the Archive posts, pushing the blue button Feliratkozás a webhelyre (Subscribe to this site).