For English please scroll down!
A múlt heti krumpli hét,- mivel az őszi szünetet régen
azért adták ki, hogy a gyerekek segítsenek a krumplit kiforgatni a földből azon
a héten, ezért krumpli hétnek nevezik azt a hetet-, ezt a hetet gasztronómiailag a tejfölnek szenteltem, amely furcsa,
mert alapból tökre nem szoktam tejfölt használni. Felbuzdulva a lángos sikerén,
ezen a héten két újabb magyaros fogást készítettem el. És én még azt hittem,
hogy nem szeretem a magyaros kajákat. Hát a káposztás és fűszeres dolgokat nem
is! No de itt van például a világ egyik csodája, a túró. Vagyis itt nincs
Dániában, legalábbis olyan, amit otthon túrónak nevezünk nincs. A héten vettem
Quarkot, ami talán a legközelebb áll a túróhoz, de állagában a tejfölhöz jobban
hasonlít, szóval túrógombócot nehezen lehetne belőle csinálni. No de itt van ez
a jómadár, Dávid, aki a szünetre hazalátogatott édes hazánkba, és utasításként
megkapta, hogy hozzon túrót. És hozott. Anyukája biztosított minket róla, hogy
hozzon! :P Minden ott kezdődött, hogy Kristiina említette régebben, hogy egy
magyar ismerőse (azt hiszem, talán munkatársa volt) készített neki egyszer
túrógombócot, és ízlett neki. Innen jött az ötlet, hogy akkor csináljunk itt
is! Vagyis én csináltam. :D Életemben először, mint elég sok főzést/ sütést
igénylő dolgot újabban. Ezzel is akadtak elsőre problémák, ugyanis túl lágy
lett a dolog (így kezdődött a lángosnál is) és szétestek a gombócok, amikor ki
akartam venni őket a vízből. Hát akkor újratervezés, rakjunk bele még egy kis
zsemlemorzsát meg lisztet. És bamm! Működött, elkészültek a remekművek, kicsit
csúnyák, de az enyémek, és nagyon finomak! ;) Úgyhogy Kristiina és Stephanie
meg lettek vendégelve egy kis hazaival, és ízlett nekik. Sajnos elég kevés
lett, mert csak fél kiló túrónk volt, de négyünknek pont elég volt. Ja és hát a
tejföl, hát nyilván túrógombóchoz tejföl is jár, szóval a második tejfölös étek
a héten kipipálva.
Egy kis illusztráció:
Csakhogy maradt egy csomó tejfölöm, így elkezdtem
gondolkodni mit lehetne vele kezdeni. Nem vagyok egy nagy főzelékes, nem is
szeretem a legtöbbet, de amit igen, az a tejfölös krumplifőzelék, szóval akkor
csináljuk meg! Anyutól kaptam a receptet facebookon, de hát volt benne olyan kifejezés, amit előtte még sosem hallottam, legalábbis főzéshez kapcsolódóan biztos nem; "dinszteljem meg a hagymát egy kis olajon". Oké! Vagyis, hogy mit csináljak a hagymával? De aztán tisztáztuk mit is takar a kifejezés, így neki tudtam állni a főzésnek. Nagyon jól indult a dolog, és jól is nézett ki, mindaddig, amíg
a főzés közben el nem forrt a leve a „főzeléknek” és maradtam ott egy adag
krumplival tejfölös szószban. No mindegy, legközelebb jobban fog sikerülni!
Amúgy ízre olyan volt, amilyennek lennie kellett, csak az állaga nem volt az igazi.
Valahogy megküzdök újabban az ételekkel, de mindegy, gyakorlat teszi a mestert…
ugye! Mire itt végzek, reményeim szerint komplett háziasszony leszek, és akkor
még mindig ott lesz B-tervnek, hogy összeszedek egy gazdag férjet, és
kiszolgálom minden vágyát… :D
Lassan kezdek gasztrobloggá alakulni… De hát, ha egyszer
ez az új hobbim, meg jelenleg másra nincs kapacitásom. De ne aggódjatok, ez sem
fog sokáig tartani, mint ahogy az időjárás jelentős posztok is alábbhagytak,
habár ma megint kegyetlen volt velem az eső, mert akkor kezdett el zuhogni, amikor
kiléptem a fészerből a biciklimmel…
Aztán a héten ismét kinyitott a Beach Bar, mi meg
mentünk pultozni, sőt egy időre magyar megszállás alá vettük a helyet, mert
ketten dolgoztunk Dáviddal. Ez azt is jelenti, hogy végre megvannak a képek az
Intro buliról, meg a videók. Hát zseniálisak! :P Egy kis gyűjtemény:
A képekről úgy tűnhet, mintha az egész buli alatt nyitva lett volna a szám... de nem volt! :D
Munka közben leültem egy picit beszélgetni Lisával, és
egy olyan új dolgot hallottam, amelyről muszáj írnom most. Tudtátok, hogy
létezik olyan, hogy ultrahang modell? :D Például orvosi témájú vásárokban lehet
velük találkozni, és annyi a feladatuk, hogy feküdjenek egy ágyon, és olykor
megultrahangozzák, ezzel bemutatva a műszer működését. És ezért nem kis fizetést
kap… :D De nem lehet ám akárki ultrahang modell, merthogy nem mindenki könnyen
ultrahangozható, azaz lehet megtalálni a dolgokat gyorsan, és egyszerűen rajta (vagy benne?).
Hát kérem szépen, minden nap tanul az ember valami újat!
Amúgy mivel november 4-től vizsgáink lesznek, ezért a
hét nagy része tanulással telt, vagyis főleg cikkek olvasásával (már a fülemen
folynak ki a média különböző ágazatairól szóló gazdasági cikkek). Így nem sok
időt töltöttem mással, amikor nem tanultam, akkor edzésen voltam, vagy
főztem/ettem, vagy néha-néha megnéztem egy-egy sorozatot, de közel sem annyit,
mint máskor szoktam. :P (Igen, függő vagyok). Mindemellett folyamatosan dán
órák és az online kurzus feladatainak megoldása is várt rám. Hetente egyszer
kapunk egy adag feladatot az online kurzuson, amelyek között van tesztes, meg
szövegírós típusú feladat, és a kedvencem a beszélős. Fel kell magunkat venni,
ahogy elmondunk egy szöveget, például beszélünk a családunkról vagy elmondjuk a
napi rutinunkat. Én nagyon utálom ezt, ugyanis szörnyű magamat visszahallgatni,
és hiába érzem úgy amikor beszélek, hogy igen, valahogy így mondják a dánok,
amikor visszahallgatom jön a szörnyű igazság, semmi dánság nincs benne.
Rettenetes! Minden ilyen feladat után, amit feltöltünk, kapunk visszajelzést a
tanárunktól. Na és mit kaptam legutóbb? Azt, hogy hallatszik, hogy tudok
svédül. :D Hát ez eléggé meglepett, ugyanis én nem hallom, bárcsak igaz lenne,
mert az már elég közel lenne a dánhoz a magyaros kiejtéshez képest. Ezek
szerint a két hónapos svéd tanulás elég volt arra, hogy svéd akcentusom legyen.
Hát ezt elfogadom! :D
Aztán ma voltunk kézilabda meccsen, ezúttal férfin. Én
nem tudom, hogy ez a mi hatásunk-e, vagy valaki bundázza a meccseket, de eddig
2 meccsen voltunk, és mind a kettőnek ugyanaz volt a forgatókönyve. A helyi
csapat majdnem végig vezetett, volt, hogy elég nagy fölénnyel, majd a meccs
utolsó perceiben elveszítették a meccset 1 ponttal. Nem mondom, izgalmassá
teszi a dolgokat, de miért kapunk mindig ki!? Olyan szomorú. :(
Végül, de nem utolsó sorban egy kép:
Azt hiszem közelednek a választások…:P
Köszönöm a figyelmet! Lehet, legközelebb majd csak a
vizsgák után jelentkezem, mert nem lesz időm írni, plusz nem lesz miről. De
akkor majd megpróbálom pótolni a kimaradt heteket! ;)
Lássatok világot!
---------------------------------------------------------------
After the potato week, the autumn break was
called that earlier because children didn’t go to school on that week to help
their parents get the potato out of the soil, this week was sour cream week for
me from a gastronomic point of view. After making lángos last week, this week I
made two other Hungarian dishes, both with sour cream. I just realized that we
either make food with a lot of spices or use sour cream for them. On
Thuesday I made cottage cheese balls. But as here in Denmark you can’t get the
type of cottage cheese we have in Hungary, David had to bring some when he
got back from his visit there. The original idea to make this was Kristiinas’ as she
already tried it once and liked it. It was time for me to make it first time in
my life. I actually really like cottage cheese balls so I was happy to make it. But of course as
always, it didn’t work out for the first time as the balls were too soft and
fell apart when I wanted to get them out of the pot. Then I added some more
bread crumbs and flour and it was good for the second time. They looked quite
ugly but they tasted as they were supposed to, so I was really happy. Also
everyone liked it Stephanie included, who ate it for the first time in her
life. I’ll probably make it other times as well I just need the proper cottage cheese
for it. Oh yeah, you ask yourselves; but where is the sour cream in this story?
Well, you eat sour cream and powdered sugar with the cottage cheese balls, so
there it is.
Then I had quite a lot of sour cream left so I
decided to make a vegetable sauce from it. It is also a typical Hungarian thing,
there is no proper translation for it so I choose Wikipedia to help me
explaining what it is: http://en.wikipedia.org/wiki/F%C5%91zel%C3%A9k
I don’t really like most of them but there are two types which I can eat, and one of
them is made with sour cream. It is sour cream potato vegetable sauce, mirror translated
from Hungarian. It is supposed to be quite fluid but not as much as a soup.
Well for me it was more like some potato with some sour cream sauce on the
top at the end, as all the liquid boiled out of the pot. Al in all, it wasn’t
the consistency I was looking for but the flavour was quite good tough.
Whatever, cooking is not my profession, practice makes the master, it will be
better next time!
It looks like my blog starts to become a
gastroblog, but right now I have nothing else to write about. Life is boring
these days full with studying. I just sleep, cook, eat, study, do some sport
and sleep again lately. My life as a meme:
But it is gonna end hopefully after the exam week
from the 4th of November to the 8th. And then I’ll have
time to write about more interesting things. But I think until then I won’t
have a new post, because I won’t have time, and also a topic to write about.
But now I still have some things to share with
you:
So on Thursday the Beach Bar was finally open again,
and I got my camera back with all the awesome photos Dana made at the Intro
party. I don’t want to share them all so I made a little montage from them
which you can find in the Hungarian section.
This Thursday I bartended in Beach Bar with
David and there was a short time when we had the bar all for ourselves. Hungarian
occupation of the bar! But then a lot of people showed up, and I took a little
time to talk to Lisa about girly stuff when she mentioned something what
really interested me, and I knew I have to blog about this. So have you ever
heard about ultrasound models? Like fashion models, but not on the catwalk but for
the reason to ultrasound them. No? Well, it is indeed an existing thing! At
medical fairs they employ ultrasound models on whom they do ultrasounds so that
the visitors can see how the machine works and what is it good for. But not
everyone can be an ultrasound model because apparently not everyone can be
ultrasounded the same way. Some easier than others, so of course they need someone
on whom they can do it the easiest. Sounds like a perfect job, just lying there
and getting paid. :D
I also wanted to mention, that my online Danish
teacher gave me a feedback that she can hear that I speak Swedish. :D I was
like: that is impossible, how can my two month Swedish studies be heard in my
Danish speaking? All I hear is really bad Hungarian accent when I listen back
my recordings. Yes, we have to record ourselves for the online Danish course!
It is really bad because when I talk I really try to focus on being Danish (so
basically not pronouncing half of the word), but when I listen back to myself
it is always such a disappointment to hear that I am speaking basically Danish
in Hungarian. Well according to the teacher, it is Swedish. Which is cool as it
is so much closer to Danish than Hungarian!
And last but not least, today we attended a men’s
handball game in Blue Water Dokken and we got really disappointed. It looks
like every game we watch has the same script. The home team leads basically through
the whole game then the guest team wins in the last minutes by one point. They
either set this up to make it more enjoyable and interesting or Esbjerg has
the unluckiest handball teams ever!
This is it for today! I probably won’t write a
new entry until the end of the exams but then I’ll try to make up for it! ;)
Travel around the world, if you can! It should
be a lot of fun!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése