Avagy ami elromolhat, az el is
fog romolni. (Van ilyen szó, hogy romolni? Fura. De a helyesírás ellenőrző nem
húzta alá.)
Tehát a felvételi eljárás az SDU
mesterképzéseire a következőképpen néz ki: Április 1. a jelentkezési határidő.
Van egy internetes felület, ahová regisztrálni kell, majd megadni a személyes
adatokat és az alapképzés adatait. Ezt követően ki kell választani, hogy milyen
szakra szeretnék jelentkezni. Itt többet is meg lehet jelölni, természetesen
olyan sorrendben, amilyenbe be szeretnék kerülni, első helyen azt a szakot,
ahová elsődlegesen felvételt akar az adott személy nyerni. Majd fel kell
tölteni egy halom dokumentumot. Ezek között szakonként vannak egyes eltérések,
de nagyjából a következők: alapképzésről hallgatói jogviszony igazolás, ami
tartalmazza a várható végzés dátumát abban az esetben, ha még nem szerezte meg
a jelentkező az oklevelét. Amennyiben
már igen, akkor a diploma másolat kell értelemszerűen. Szükség van a Bachelor
alatt elvégzett tárgyakról egy leckekönyv másolatra, ami tartalmazza az
elvégzett tárgyak nevét, a kreditértékét és a kapott osztályzatot. Az
értékelési rendszer ismertetését is el kell küldeni, hiszen az országonként
nagyban eltérhet. Kell a nyelvvizsga igazolás (IELTS vagy TOEFL), személyi
igazolvány vagy útlevél másolat, és a Sport and Event Menedzsment szaknál
kellett még az elvégzett fő tárgyaimról leírás, hogy mit, heti hány órában,
hogyan, milyen számonkéréssel tanultunk.
Miután ez megtörtént és
véglegesítettem a jelentkezést, kaptam egy visszaigazoló e-mailt, amiben
megköszönték a jelentkezést és írták, hogy amennyiben az hiánytalan, 6-8 héten
belül ne várjam, hogy jelentkeznek, akkor pedig már a végleges döntéssel
fognak.
Így május közepén még eszembe se jutott, hogy lassan megkapom a
választ, mindaddig, amíg május 15-én Dávid nem küldött egy sms-t, hogy azonnal
hívjam, amint ráérek. Ezt meg is tettem, és örömmel újságolta nekem, hogy
megkapta a választ, és felvették. Mondom, hú de jó, én is gyorsan megnézem az
e-mailjeimet. Persze én nem kaptam semmit. Ez eleinte nem zavart, de másnap
elkezdtem gondolkozni a dolgon, és elkezdtem gyártani az összeesküvés
elméleteket. Egy idő után teljesen kétségbe estem, hogy én miért nem kaptam
semmit, és mi lesz, ha nem vesznek fel? Úristen, nincs B –tervem!
Teltek múltak a napok, közben
megnyugodtam, de persze folyton ott motoszkált a gondolat. Közben több
ismerősöm is kiposztolta facebookra, hogy felvették Dániába. Örültem nekik, de
én miért nem kaptam még mindig semmit? Miután letelt a jelentkezési határidőt
követő 8 hét, sőt már a 9. felénél jártunk, írtam egy e-mailt a nemzetközi
irodának, hogy kezdek aggódni, miért nem kapok eredményt? Erre persze nem
kaptam választ azóta sem. Ezt azért tettem amúgy, mert Dávid leveléből
kiderült, hogy a hely elfogadását és a szállásigénylő dokumentumot június 1-ig
vissza kellett küldeni.
Eljött a június, és még mindig
sehol semmi. Június 5-én végre megkaptam a választ. Amire fel voltam nagyjából
készülve, de mégis rosszul érintett. Nem vettek fel, mert nem felelek meg a
követelményeknek. Hoppá? Mi? Az indoklást egy külön dokumentumban küldték.
Amiben azt is leírták, hogy a döntés végleges, és fellebbezésre csak jogi úton
van lehetőség. Tejóég!
Viszont az indoklással gondok
voltak. Megállapították, hogy nincs elég üzleti kreditem, és hogy ahhoz, hogy
felvehessenek, szükségem lenne további kreditek elvégzésére számvitelből és
pénzügyből.
Technikai infó azoknak, akik erre
a szakra való jelentkezésre vetemednének: a Bachelor képzés során minimum 75
kreditnyi üzleti tárgyat el kell végezni, és a következő tárgykörökből
fejenként minimum 5 kreditnyi kell: Mikroökonómia/ Közgazdaságtan, Számvitel,
Pénzügy, Marketing, Szervezetelmélet, Statisztika, Elemzés és kutatásmódszertan
és Tudományelmélet.
Na hát szerintük nekem ezek közül
hiányzott 2. No de a valóságban ez nem így van… Egyszerre voltam kétségbe esve
és ideges, és a gyomrom még nagyobb görcsben volt mint eddig valaha. Írtam egy
válaszlevelet, hogy szeretnék fellebbezni, mert valójában nekem megvan az
elegendő kreditszámom. Leírtam, hogy milyen számviteles és pénzügyes tárgyaim voltak, mekkora kreditértékkel. Csodák csodájára másnap érkezett a bocsánatkérő levél,
hogy elnézték a transcriptjeimet (Így jár az, aki 3 különböző egyetemről ad le
leckekönyv másolatot...), és hogy valóban megfelelek a követelményeknek, így
természetesen fel vagyok véve. Hurrá! Gyorsan vissza is igazoltam, meg
igényeltem szállást is, nehogy még egyszer meggondolják magukat.
Elnézését kérem minden olvasónak,
hogy ez a bejegyzés nem sikerült túl szórakoztatóra, de higgyétek el, átélni
sem volt az, az itt leírtakat. Ennyit még sosem vártam semmire. Ráadásul pont
egy leterhelt időszakban a rengeteg vizsga és feszültség mellett. Életem egyik
legrosszabb periódusa volt, állítom. De úgy döntöttem, mostantól a jó dolgokra
koncentrálok! (Dávid kérlek te is tegyél így! ;) )
Mára búcsúzom! Üdv mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése