Miért Dánia, miért pont a University of Southern Denmark?

Még mielőtt a kérdésre válaszolnék, szükségét érzem annak, hogy bemutassam hű társamat, aki olyan nekem, mint Marionak Luigi; ő pedig nem más, mint Dávid. Erre pedig azért van szükség, mert közösen vágunk bele a nagy kalandba.  

Az egész ott kezdődött, hogy zűrös múltunknak köszönhetően összehozott minket a sors. Tovább kifejtve eme kijelentésemet; Dávid az ELTE-n csoporttársam a Sportszervező szakon. Az 5. félév elején mindketten hasonló cipőben jártunk, nem tudtuk felvenni az egyik tantárgyunkat, mert nem teljesítettük az előzményét. Ez viszont azt jelentette volna, hogy egy egész évet csúszunk, mivel arra a tárgyra is épült még egy, amit nem tudtunk felvenni. Végül Dáviddal közös erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy ezt a problémát kiküszöböljük. És azon kívül, hogy sikerrel jártunk, beszélgetéseink során megtudtam, hogy ő is külföldre készül tovább. Akkor még nem tudta biztosan hova, de Dánia is a lehetőségek között volt. Meg is beszéltük, hogy nekem az az első számú választásom. Később közösen elmentünk néhány külföldi továbbtanulással foglalkozó vásárra is, együtt néztünk utána a lehetőségeknek. Ráadásul időközben nagyon jóban lettünk, barátokká váltunk. 

Na de mégis hogy jött ez az egész? Dánia? Közelebb nincs?- kérdezték többen. 

Hát ezt tulajdonképpen az akkori barátomnak köszönhetem. Mégpedig azért, mert ő 2012 szeptemberében kezdte meg az SDU-n az alapképzést, így nyilván azt megelőzően téma volt ez köztünk. Tulajdonképpen tőle hallottam először erről az egyetemről. Hát rá is kerestem, számomra tud-e ajánlani valamit a hely. És ahogy keresgéltem a gazdasági mesterképzések között ráakadtam a Sport and Event Managementre.  Az érzés, ami akkor elfogott… Tudtam, hogy nekem ott a helyem. Sport is, eseményszervezés is, bingó! Mintha csak nekem találták volna ki. A szerelem elmúlt, a szakra való bekerülés vágya maradt. Megjegyezném, hogy minden valamire való film (legyen az horror, thriller, akció, sci-fi…), könyv és blog tartalmaz szerelmi szálat. Úgy néz ki, ez a siker záloga. Hát tessék kedves olvasóim, ti is megkaptátok, blogom pedig pillanatokon belül szárnyalásba fog kezdeni. Bár többre ne számítsatok…

Hozzátenném, hogy azért körülnéztem én a piacon, keresgéltem máshol is mesterképzéseket. Sőt volt olyan időszakom, amikor nagyon nem akartam Dániába menni. Jobban örültem volna, ha Svédországban találok egy jó szakot, hiszen ott már jártam, ismerem a dörgést, ráadásul a megélhetés ott valamivel olcsóbb, mint Dániában. Svédországban turizmus és marketing képzéseket néztem, mivel sportmenedzsment nincs, de végül rájöttem, hogy a dániai szak sokkal jobban vonz. A sportmenedzsment képzésről Anglia méltán híres, de ott nagyon magas a tandíj, igaz, ha jól tudom nagyon jó az ösztöndíjrendszer. De Skandinávia sokkal szimpatikusabb, mint Anglia. Valahogy oda sosem vágytam. Pedig imádom az angol akcentust. :P Ráadásul az északi oktatási rendszer és módszer nagyon bejött az Erasmus félévem alatt. Így lett és maradt Dánia.

Ja, és hogy miért nem maradok itthon? Több indokom is van, a legfőbb az, hogy nem érzem jól magam. Főleg miután megtapasztaltam milyen máshol. Ezen kívül nem tetszik a hazai mesterképzés felhozatal. Annó azért jelentkeztem Sportszervező szakra a turizmus mellé, hogy elmehessek Sportmenedzsment mesterképzésre a TF-en. Közben csupa rosszat hallottam az ottani képzésről, és arról is meggyőztek, hogy a Sportszervező mellé nem ad pluszt. Akkor felmerült, hogy a Corvinuson választok valamilyen mesterképzést. Az egyértelmű volt, hogy nem Turizmus Menedzsmentet, mert a Corvinuson nagyon lenézik a szakot, nem foglalkoznak vele eléggé, így a színvonal nem a legjobb. 

Corvinusos szaktársaim Vezetés és szervezés, Logisztika vagy Marketing mesterképzésekre mentek/mennek tovább. Ezek közül a Marketing érdekelne, de arról sem hallottam jókat, nem színvonalas, nem ad többet stb. Így végül itthon nem is jelentkeztem semmire, nem volt b-terv, hogy mit csinálok, ha Dániában nem kellek? Nyomós indok volt erre az is, hogy a felvételik a vizsgaidőszakban vannak, amikor nekem amellett, hogy a 2 záróvizsgámra kell készülnöm, rengeteg vizsgám is volt, ugyanis voltak elmaradt tárgyaim, amiket most pótoltam. Így fel se tudtam volna készülni. És fontosabb volt, hogy végezzek a Bachelorral.

Húhh, jó hosszúra sikeredett a bejegyzés, úgyhogy most befejezem. Hamarosan jelentkezem a bekerülésről szóló szösszenetemmel.

Spread the love!